Vasutas Hölgy

Honnan jött az olvasás szeretete?

Az olvasás nálam nem volt idegen, már általános suliban is sokat olvastam, de az tény, hogy eléggé nagy hullámvölgyeim voltak. Megtetszett egy sorozat, azt elolvastam, de nem kerestem mást. De volt olyan, aminek csak az egyik része tetszett, elolvastam, aztán a következőt félbe is hagytam. Egyszóval nem olvastam rendszeresen. Azt Leiner Laura szerettette meg velem, bár eleinte próbáltam tagadni, hogy létezik. 😀 Akkoriban csak egy igazi barátnőm volt, és mindenki Leiner Laurát olvasott a szünetekben (még mindig általános iskola). Neki megvolt az első kettő, de azt mondta, neki nem tetszik, unalmas, klisés. És emiatt én bele se kezdtem, úgy gondoltam, hogy úgyse tetszene. Aztán végül mégis kölcsönkértem, sőt, azzal a lendülettel nekem is adta. Bár arra emlékszem, hogy az elején nagyon nem tudtam belemerülni, megjelent Cortez (LL rajongók ismerik a pillanatot :)) és minden megváltozott. Azután kerestem a könyveket, és igyekeztem minél többet olvasni. Persze a hullámvölgyek megmaradtak, de már tudom, hogy ezek olvasási válságok, amikbe néha belekeveredik az ember.

Mi volt az a pont, amikor úgy döntöttél, megosztod a nagyérdeművel az olvasott könyvekről szóló véleményed?

Rövid verzió: Újévi fogadalom. 😀 Gyakran előfordult velem, hogy nem tudtam megosztani a történeteimet másokkal. Hogy hiába áradozok egy könyvről, a barátnőim azt nem értik, de kedvesen végig hallgatnak (ez már gimnázium). Két éve kezdtem el az oldalam, és ennek több oka is volt. Egyrészt az, hogy megosszam a közösséggel az élményeimet, másrészt pedig azért, mert éreztem, nem vagyok elég nyitott. A szüleim elmondták, hogy az internet veszélyes is tud lenni, vigyázzak, viszont annyi történetet hallottam arról, miért olyan jó. Szerettem volna ezt az oldalt megismerni, támogatni. Azért kezdtem el az oldalt, mert ki akartam lépni a komfortzónámból, és miután megtettem, bátrabb lettem, kicsit nyitottabb a világ felé. Ráadásul a kreatív énemet is előszedhettem a kalapból, a szürke hétköznapok mellett. Mert tudtam, hogy a termékfotózás nálam felejtős. Ezért elkezdtem kísérletezni és valami újat alkotni a könyves oldalak világában, így született meg Vasutas Hölgy, a lány, aki képeket szerkeszt és könyveket ajánl. Azóta is büszke vagyok erre. 🙂

Volt olyan könyv, ami valamiért meghatározó volt számodra?

Természetesen Leiner Laura könyvei. Mint minden kezdő könyvmolynak, aki a romantikában kezd. Ő szerettette meg velem az olvasást, ezt le se tagadhatom. Viszont a fantasyval Charlie N. Holmberg Papírmágus trilógiáján keresztül ismerkedtem meg igazán. Azóta is legnagyobb kedvencem az a sorozat. Ez vezetett be igazán egy olyan világba, ahonnan és soha, de soha nem akarok elmenni. Az egyik legmeghatározóbb könyv sorozat az életemben. Ha az oldal egyik meghatározó könyvét nézzük az mindenképpen a te könyved, a Bárcsak igaz volnál. Az első recenziós példányom volt, és kellemes meglepetést okoztál a számomra, mivel egy ilyen rövid terjedelemmel, egy csodálatos történetet tudtál alkotni, ráadásul azóta se tudtam eleget hangsúlyozni, hogy: Gyönyörűen írsz!!

Mi a kedvenc zsánered, illetve kinek a műveit szereted a legjobban?

Műfajok szintjén majdnem mindenevő vagyok, egyedül a horrort nem bírom olvasni, nem is akarok vele próbálkozni. Elkalandoztam én már a sci-fi világába is, viszont abban nagyon válogatós vagyok, a Hyperion egy év olvasási válságot hagyott maga után, pedig kedveltem a történetet (most jön új borítóval, lehet újra megpróbálom :D). On Sai Calderon sorozata viszont úgy berántott, hogy alig akartam elengedni. Romantikus számomra a nyarat jelenti, sokszor nincs kedvem nehéz fantasykat olvasni, ha kint süt a nap, és a szerelmet érezni lehet a levegőben. De egyértelmű kedvencem a fantasy. Lehet az low, high, dark, urban én imádok elmenekülni egy teljesen másik világba. Mondjuk ez azért is vicces, mert olyan klasszikusokat, mint Cassandra Clare vagy Sarah J Maas könyvei, még nem is olvastam, de ez legyen az én szégyen bizonyítványom. 😀 Erin Morgenstern Éjszakai cirkusz című könyvét azóta is emlegetem, de vehetem ide az előbb említett Papírmágus trilógiát, vagy Imre Viktória Anna könyveit, és ne feledkezzünk el Sabaa Tahir Szunnyadó parázs könyvéről sem (sajnos csak az első része jelent meg magyarul, pedig az egyik legjobb történet, amit valaha olvastam).

Szerinted mi a titka egy jó könyvnek?

Mindenki mondja, hogy ne ítéljünk a borító alapján. De valljuk be, egy jó borító olyan, mint egy első benyomás. Ha megfog, leveszed a polcról. Valaki kihagyja, nálam ezután jön a fülszöveg. Itt azt figyelem meg, követem-e a történetet. Ha nem, akkor nem érdekel, és visszarakom. Ha hazajön velem a nagy logisztikázás után (ugye a melyik menjen, melyik maradjon szokásos kérdéskör), számomra mindig a történetvezetés az, ami meghatározza azt, hogy beszippant-e vagy sem. Ha a történetet az író már a végtelenségig húzza, és soha nem akar véget érni, az nem jó, persze vannak kivételek. A karakterek általában, ha idegesítenek se késztetnek arra, hogy félbehagyjak egy könyvet. A legnagyobb löketet számomra mindig a kezdés adja. Nem kell akciódúsan kezdeni, de a szépen leírt táj például egy olyan plusz pont számomra, ami kitart az első pár fejezetig, ahonnan már az ember el tudja dönteni, folytatni akarja-e. De általában olyan könyv nem jön haza velem, amit aztán a felénél otthagyok.

Volt már olyan, hogy egy könyvet félretettél, mert nem fogott meg a mondanivalója?

A legutóbbi a Kádár hitele volt, amit még a töri érettségihez akartam elolvasni, de annyira száraznak éreztem, hogy inkább letettem. Egyszerűen nem non fiction volt :). De amúgy hála a jó égnek, sok könyvet nem hagyok félbe. A tiéd volt az, amit sajnos félbehagytam egyszer, de nemrég befejeztem, azelőtt pedig csak 2019-ben hagytam félbe könyvet, nagy valószínűséggel olvasási válság miatt.

Vállalsz együttműködést hazai szerzőkkel?

Te tudod a legjobban, hogy igen. 🙂 A tiéd volt az első, mint már ezt fentebb említettem. Azóta dolgoztam együtt egy bookstagram tour keretein belül Aurora Lewis Turner íróval, akinek könyveit azóta is olvasom, most jelent meg a trilógiájának befejező kötete, amit én még megjelenés előtt el(ő)olvashattam. Működtem már együtt Sáfrán Judit íróval, akinek könyvére a NewLine kiadón keresztül jelentkezhettem. Egy magyar Bookstagrammer könyvét is olvashattam, szintén egy Bookstagram Tour keretein belül. Még dolgoztam Heniko Sakka íróval is, az Édes tini élet című regényét olvasva, és ki ne hagyjam a csodálatos Ellyne-t, aki szintén volt olyan kedves, és megosztotta velem a történetét, azóta is jó barátságot ápolunk. Természetesen az összes elvállalt könyvről készül instagram poszt, előbb vagy utóbb blogposzt is (azokkal most egy kicsit le vagyok maradva :D). Ezeken az együttműködéseken kívül is rengeteg kis és nagy magyar szerzőtől olvasok (pl.: Rácz-Stefán Tibor, On Sai, Julie V. Scott, Imre Viktória Anna, Gabriella Eld, Chris K. Taylor, Gál Virág, Szaszkó Gabriella stb.) és az ő könyveiket is igyekszem népszerűsíteni. Örülök az ilyen megkereséseknek, hiszen ez nemcsak egy nagyszerű lehetőség, de segítség mindkettőnk számára, ráadásul egy hatalmas pozitív visszaigazolás, hogy valamit jól csinálok. 😀

Hol találhatnak rád az emberek?

Instagramon: vasutas.holgy, molyon Vasutashölgy, tiktokon: vasutas.holgy néven vagyok megtalálható, ezeken a platformokon igyekszem aktív lenni. Ezeken kívül vezetek egy igen kevés bejegyzéssel rendelkező blogot is, amit az alábbi linket lehet elérni 🙂
https://vasutasholgy.blogspot.com/?m=1